ali

Érvelési hibák
  
A kocsmáktól és az internetes vitafórumoktól a bíróságokig és a parlamentig, a szemináriumi dolgozatoktól a tudományos értekezésekig, a kereskedelmi reklámoktól a politikai publicisztikáig és a műkritikáig mindenütt, ahol a meggyőzésnek szerepe lehet, érvekkel találkozunk. Vannak köztük primitívek és agyafúrtak, tisztességesek és tisztességtelenek, egyszerűek és zavarbaejtők. A legtöbb bajt azok az érvek okozzák, amelyek, bár logikusnak tűnnek, mégis hibásak valamiképpen. 

100 000 000 milliárd légy nem tévedhet: egyél te is szart!
mondja egy ismert grafitti, amelyik "A legtöbb háziasszony ezt használja!" típusú reklámokon -- és a megtévesztett fogyasztókon -- élcelődik. He-he, mondjuk, pedig a reklám mögött megbújó szillogizmus logikailag teljesen rendben van: 

Amit sokan használnak, az csak jó lehet.
Ezt a dolgot sokan használják.
---------------------------------
Ez a dolog tehát csak jó lehet. 


A probléma a – persze kimondatlan – első premisszával van: nem biztos, hogy amit sokan használnak, az feltétlenül jó. Ez az
ad populum érvelés egyik fajtája: a beszélő a dolog népszerűségére hivatkozik.

Egy másik, hasonlóan gyakran használt érv a hallgató
büszkeségét veszi célba: "Az igazi férfiak XY aftershave-et használnak!" , de lehet keverni is a kettőt: "Minden rendes magyar ember az XY Pártra szavaz!" 

Az ilyen meggyőző, formailag kifogástalan, és mégis hibás, de legalábbis kifogásolható érvtípusokat tévkövetkeztetéseknek, szép idegen szóval
falláciáknak nevezik. Egyszerű meghatározásuk: olyan következtetések, amelyek helyesnek tűnnek, de mégsem azok.

A legtöbbjüket már a régi görögök is ismerték, de a logika- és retorikakönyvek szerzői évszázadokon keresztül hiába próbálkoztak azzal, hogy valami ésszerű rendszerbe foglalják a több tucatnyi falláciát: többnyire be kellett érniük a puszta felsorolással, a jegyzékbe foglalással. 1992-ben aztán két holland kutató,
Frans H. van Eemeren és Rob Grootendorst azzal a gondolattal állt elő, hogy fel lehet állítani az ideális vita szabályait, és a tévkövetkeztetéseket mint szabálysértéseket lehet értelmezni és rendszerezni. Tíz szabályt állítottak fel és így tíz csoportba tudták rendezni az ismert falláciákat. Ez a tananyag az ő felosztásukat követi.

Tematika és irodalom

A racionális vita tíz szabálya

A tíz szabály: az "utcai harcos" változat

Állatorvosi lovak

Prezentációk